Szabó Gellért | Egy közigazgatási rendszert nem annak felépítése, szerkezete, hanem működtetői tesznek pazarlóvá, kevéssé hatékonnyá, embertelenné. Ám, éppen ebben rejlik reményünk is a változásra.

A helyi közösségek önrendelkezésének helyreállítása Magyarországon csak kivételes történelmi pillanatokban és akkor is csak átmenetileg került a politika napirendjére: 1945-ben, 1956-ban és 1990-ben. A megszilárduló új hatalom azután minden esetben sietett visszatérni a kelet-európai modernizáció kitaposott útjára, melyen diktatúrák és demokráciák, jobb- és baloldal vállvetve haladtak.

A földtörvény ügyében aktív civil szervezetek részletes javaslatcsomagot küldtek el a kormány és a parlamenti pártok számára, amelyben a Nemzeti Vidékstratégiában lefektetett birtokpolitikai elvek alkalmazását szorgalmazzák. Követelik, hogy vonják a helyi közösségek kontrollja alá az összes földügyletet, mert csak így akadályozható meg a spekulációs tőke és a külföldiek földszerzése.

„Ember vigyázz, figyeld meg jól világod:
ez volt a múlt, emez a vad jelen, -
hordozd szívedben. Éld e rossz világot
és mindig tudd, hogy mit kell tenned érte,
hogy más legyen.”
(Radnóti Miklós: Nem bírta hát…)

 
Kedves Barátaim!

Hosszas munkával és sokak önzetlen segítségével - melyért ezúton is hálás köszönetet mondok - elkészültem az állami földbérletipályázatok immár nyolc megyére kiterjedő feldolgozásával (letölthető innen).

9.
Lassan kirajzolódik a kényszerpálya, amelyen mostani kormányunk halad.

1. A hatalom- és pénzéhes klientúra, a civil társadalommal szembeni bizalmatlanság, valamint a káderpolitika rangjára emelt paranoia (aki nincs velünk, ellenünk van; aki nem engedelmeskedik, repül) megakadályozták abban, hogy elsöprő többségét a társadalom legszélesebb köreiből kiinduló kreatív kezdeményezések támogatására, tömegbázisának megszilárdítására fordítsa.

8.
A FIDESZ vezetői és az ő politikai tanácsadóik mindig is vonzódtak a “vezérdemokráciának” nevezett bürokratikus abszolutizmushoz. Ebben a rendszerben a politika lényegében marketing-tevékenység, célja a tömegmédia eszközeivel felépített politikus-sztár eladása az érdemi kérdésekben tájékozatlannak és közömbösnek tételezett, annál könnyebben befolyásolható szavazóknak. A kormányzás bonyolult feladataival azután a végrehajtó szakbürokráciának kell megbirkóznia, amely ténylegesen egyedül a párt vezérének tartozik felelősséggel. Ezért feleslegesek, sőt, károsak azok a “fékek és ellensúlyok”, amelyek egyesek szerint a demokrácia lényegét alkotják, de valójában csak akadályozzák, úgymond, a végrehajtó hatalom hatékony működését.

7.
Kultúrpolitikán a közgondolkodás befolyásolására alkalmazott kormányzati intézkedések összességét értjük. Egyetlen kormány sem kerülheti el, hogy az ország kulturális életére befolyást gyakoroljon, hiszen az, hogy az igazról, a jóról és a szépről miféle meggyőződések terjednek az állam polgárai között, és milyen keretek között zajlik e nézetek párbeszéde, elsőrendű stratégiai kérdés, amellyel szemben a politika nem maradhat közömbös.

6.
A végrehajtó hatalmat a kormányzó párt engedelmes eszközévé alacsonyító, a törvényhozást a végrehajtó hatalomnak kiszolgáltató – jellegzetesen bolsevik – politika első fegyverténye 2010-ben a “rákosistának” titulált 1990-es alkotmány átalakítása volt. Valójában a rendszerváltozás talán legsikeresebb, külföldön is méltányolt vívmányát helyezték hatályon kívül. A tartalmi változások vitatásától most eltekintünk, ezekről annak idején bőven esett szó. Azt viszont 2010/11-ben még nem tudhattuk, hogy miféle gátszakadást jelent majd az alkotmányosság három, szilárdnak vélt pillérének egyidejű kikezdése.

5.
A magyarokkal szembeni bizalmatlanság a rendszerváltozás idején éppen nem volt jellemző az európai közvéleményre. 56 forradalma, a Kádár-rendszer óvatos különutassága, majd a békés – talán túlontúl békés – átmenet 1989-ben kedvezően hatottak az ország megítélésére, és részben feledtették azokat az előítéleteket, amelyeket a két világháborúban játszott szerepünkkel kapcsolatban ápoltak sokfelé – joggal vagy jogtalanul, ez most közömbös. Az ezredforduló után a helyzet ismét a hátrányunkra változott, s ebben több egymástól független tényező is közrejátszott:

4.
Ennél, ha lehet, még nagyobb baj, hogy szűkös és felettébb drágán szerzett mozgásterét a kormány nem arra használta, hogy a hazai közép- és kisvállalkozói szektort játékba hozza, a továbbiakban a vállalkozásban jártas és sikeres szereplőkre bízva a gazdasági élet fellendítését. A multiknak nyújtott támogatás, a közmunkára és kétes értékű nagyberuházásokra szánt pénz, az átlátszó trükkökkel kormányközeli cégeknek juttatott összegek, ha azokat a kkv-k támogatására fordították volna, még a mostani viszonyok mellett is elegendőek lennének a gazdaság fellendítésére.